Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2004
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Balogh Levente
Titlul articolului: Cél a kulturális autonómia
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=128&menu=



A következő ciklusban az RMDSZ meg akarja teremteni a kulturális autonómia teljes jogi keretét – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök az érdekvédelmi szervezet készülő parlamenti választási programjáról szólva a múlt héten Kolozsváron. A bejelentés az RMDSZ választási programját kidolgozó bizottság múlt keddi ülése után hangzott el, amelyen a testület tagjai ismertették az Operatív Tanács által elfogadott alapelvek nyomán kialakított elképzeléseiket. (A testület munkájával és a programpontokkal lapunk múlt heti számában részletesen is foglalkoztunk Regionális nemzetstratégia című írásunkban.)
Az elnöki bejelentés minden bizonnyal új fejezetet nyit a romániai magyar politikai vitákban, hiszen eddig az RMDSZ ellenzékének számító Magyar Polgári Szövetség, valamint a Magyar Nemzeti Tanács retorikájában jelentett meghatározó elemet az autonómia kérdése. Markó Béla az Erdélyi Riportnak nyilatkozva elmondta, hogy az RMDSZ egyidejűleg dolgozik a kulturális és a területi autonómia megvalósításán, ám saját elemzéseik azt mutatják, hogy a kulturális autonómia elérésére jóval nagyobb esély mutatkozik a következő négy évben. „A kulturális autonómia bizonyos aspektusai ugyanis már ma is adottak, hiszen törvény biztosítja az önálló művelődési és oktatási intézmények létrehozását” – indokolta az autonómia ezen formájának elsőbbségét a Szövetség elnöke. Markó Béla kifejtette, hogy ezen intézmények működéséről és felügyeletéről kell gondoskodni a megfelelő testületek létrehozásával. „Mindezt egy kisebbségi törvénytervezet benyújtásával szeretnénk biztosítani, amely szabályozná a kisebbségek, valamint a kisebbségi szervezetek jogállását, és előírja minden egyes kisebbség önkormányzatának létrehozását” – mondta. Az említett kisebbségi intézmények működésének felügyelete a kisebbségi önkormányzatok feladata lenne.
Egy ilyen tervezet azonban csupán akkor életképes, ha arra a többségi nemzet képviselői is fogékonynak mutatkoznak. Markó Béla lapunknak elmondta, hogy tapasztalt valamelyes fogadókészséget a román pártok részéről, ám azzal is tisztában van, hogy a kulturális autonómia elvét csak kemény tárgyalások után lehet elfogadtatni a románokkal. Eddig azonban még nem kezdeményeztek tárgyalásokat erről a kérdésről.

Intézményrendszer és hatáskörök

A még csak a tervezet szintjén létező programról Varga Attila, az RMDSZ választási programbizottságának autonómiakérdésekért felelős tagja árult el részleteket lapunknak. Mint elmondta, a Szövetség az autonómia mindhárom formájának – azaz a kulturális mellett a személyi elvű és a területi autonómiának is – kiemelt helyet juttat programjában, ám Markóhoz hasonlóan kifejtette: a következő négy évben annak van realitása, hogy egy személyi elvű alapra épülő kulturális autonómia számára hozzák létre a jogi keretet.
„Az autonómia ezen formájához elsősorban a megfelelő intézményrendszer, valamint a működtetésükhöz elengedhetetlen hatáskörök szükségesek. A magyar közösség már rendelkezik a kultúrája megőrzéséhez szükséges intézményrendszer alapjaival. Autonómia alatt mi azt értjük, hogy az intézményrendszer működéséhez biztosítottak legyenek az intézményes hatáskörök, azaz hogy önálló döntéseket hozhassunk a bennünket érintő kérdésekben, a meglévő alkotmányos keretek között” – fejtette ki Varga. Hozzátette, az RMDSZ bízik abban, hogy a következő négy évben a már létező intézményrendszer tovább bővülhet, és az erre vonatkozó döntéseket is a magyar közösség hozhatja meg.

Különleges státus a tömbmagyarságnak

Varga Attila elmondta, az RMDSZ arra törekszik, hogy a szubszidiaritás elve alapján kiszélesíthesse a helyi önkormányzatok autonómiáját. Emellett azt is célul tűzte ki, hogy különleges státust szerezzen a magyar közösségnek azokban a megyékben, amelyekben többséget alkot. „A területi elv ugyanakkor nem kapcsolódik az etnikai elvhez, hiszen vannak olyan területi-közigazgatási kompetenciák, amelyeknek nincsenek etnikai vonatkozásaik. Ilyenek például a vízgazdálkodás vagy a környezetvédelem kérdése” – jegyezte meg.
A különleges státus annyit jelent, mondta Varga Attila, hogy azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben a magyar közösség többséget alkot, többletjogosítványokat biztosítanának számára, hogy megőrződjenek a helyi specifikumok, hagyományok. Ennek eszköze például az, hogy ne lehessen egy magyar többségű megyében megváltoztatni az etnikai arányokat – például karhatalmi egységek betelepítésével. A többletjogosítványok mibenlétét a jövőben kidolgozandó törvénytervezetek révén pontosítaná a Szövetség.
„Azt ugyanakkor továbbra sem tartjuk járható útnak az autonómia megvalósítása terén, hogy párhuzamos, etnikai alapon elkülönülő közigazgatás jöjjön létre” – szögezte le Varga.
Az Erdélyi Riport azon kérdésére, hogy az RMDSZ milyen közigazgatási egységen belül látja megvalósíthatónak a területi autonómiát, menynyire tartja fontosnak Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba való összevonását, Varga Attila azt válaszolta, hogy egy olyan régiót kellene kialakítani, amely kulturális, területi és földrajzi értelemben is egységet képez. Ezt akár a fejlesztési régiók szintjén is meg kell jeleníteni, hiszen a jelenlegi rendszer mesterkélt, és az ország egyéb területein sem felel meg a hagyományoknak. „Minderre azonban további törvényi szabályozás kidolgozása szükséges” – jegyezte meg a programbizottság tagja.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.